Főlap - Menstruációs zavar

 

A NORMÁLIS MENSTRUÁCIÓ

 

A méhüreget vékony nyálkahártya réteg burkolja: a méhnyálkahártya (endometrium). Ez a nyálkahártya réteg minden hónapban megvastagszik, felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására.

 

A menstruációs ciklus alatt a petesejt folyadékkal telődő kis tömlőben, a tüszőben (folliculus) fejlődik, amely ekkor tüsző hormont (ösztrogén) és kevés sárgatest hormont (progeszteron) termel.

 

 

 

1.    ábra    Folliculus (tüsző) a petefészek felszínén, benne folyadék van és az érő petesejt.

 

Amikor a petesejt megérett, a tüsző (folliculus) megreped és a petesejt a tüszőből kiáramló folyadékkal kikerül a tüszőből és a petefészekből (ovuláció), majd beúszik a petevezetőbe. Ezután a tüsző falai összeesnek, sejtjeiből sárgatest (corpus luteum) alakul ki, amely főleg sárgatest hormont (progeszteron) és kevés tüszőhormont (ösztrogén) képez. A sárgatest hormon előkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejt befogadására.

 

 

 

 

2. ábra A petesejt érése, kiszabadulása a petefészekből (ovuláció) és a sárgatest kialakulása, fejlődése, majd zsugorodása.

 

 

 

 

 

3.    ábra    Az emberi petesejt (egg) kiszabadulása a petefészekből (ovuláció).

 

 

 

 

4.    ábra    A kiszabadult petesejt bekerülése a petevezetőbe.

 

Ha nem jön létre a terhesség, akkor a sárgatest normális esetben felszívódik és eltűnik, így lecsökken a tüszőhormon és a sárgatest hormon termelése, ami a méhnyálkahártya elhalásához és a méhfalról való leválásához, a menstruációhoz vezet.

 

Ha nem jön létre a terhesség, akkor elhal, és a kezdődő vérzés leválasztja a méhüreg faláról, majd a menstruációs vérzéssel kiürül a méhüregből a hüvelyen át.

 

A normális menstruáció gyakorisága: 24-35 nap, tartama: 2-7 nap, a vérzés mennyisége normálisan 30-40 ml/ciklus, maximum 80 ml/ciklus. (Ez kb. megfelel 5 leveses kanál folyadéknak.) A vérzés mennyisége nehezen megítélhető, mérhető. Több napig tartó alvadékos, erős vérzés már kóros lehet, ez vérszegénységhez vezethet.

 

KÓROS MENSTRUÁCIÓ

• ciklust tartó, erős, elhúzódó vérzés, 7 napon túl, 80 ml/ciklus vérveszteség felett (több, mint 5 leveseskanálnyi folyadék vesztése),

• ciklust nem tartó (nem rendszeres), enyhe vagy erős, elhúzódó vérzés.

• menopauza után jelentkező vérzés.

 

 

 

MENSTRUÁCIÓS ZAVAR

 

 

 

Mi okozhatja a menstruációs zavart?

 

Méhüregi megbetegedés polip miÓma (MÉHÜREGBE TERJEDŐ) RENDELLENES (DISZFUNKCIONÁLIS) méhnyÁlkahártya méhnyálkahártya megvastagodás (hIperPlÁZia) idegentesT (PL.:spirál) fejlődési rendellenesség (sövény)

Hasüregi megbetegedés mióma (MÉHFALBAN FEKVŐ) endometriózis petefészek ciszta

 

 

 

Mi a teendő menstruációs zavar esetén?

 

Erős, alvadékos, elhúzódó, rendszertelen, görcsös vérzés esetén pontosan tisztázni kell, hogy mi okozza a menstruációs zavart, ki kell zárni, hogy rosszindulatú elváltozás áll-e a hátterében.

 

 

 

Hogyan lehet a menstruációs zavar okát vizsgálni?

 

 - Az általánosan bevett gyakorlat: egészségügyi küret, „kaparás”

Leggyakrabban egészségügyi küretet végeznek: a hüvelyen és a nyakcsatornán keresztül az ún. küretkanalat a méhüregbe vezetik és vakon lekaparják a méhüreget borító nyálkahártyát és a kaparékot szövettani vizsgálatra küldik.

A vakon történő méhkaparásnál nem látjuk a méhüreget és az üreget borító nyálkahártyát, ezért előfordulhat, hogy nem kerül a kaparékba a méhnyálkahártya kóros részlete, vagy nem ismerjük fel a méhnyálkahártya kezdődő elváltozásait (pl. méhnyálkahártya megvastagodás/ hyperplasia) vagy azt nem távolítjuk el (pl. a polipot).

 

- A korszerű pontos diagnosztikus módszer: a diagnosztikus méhtükrözés (a diagnosztikus hiszteroszkópia)

A hiszteroszkóp ceruza vastagságú, kb. 30 cm hosszú műszer, amely lencserendszert tartalmaz. A hiszteroszkóphoz videokamerát és fényforrást csatlakoztatunk. A hiszteroszkópot a hüvelyen és a nyakcsatornán át a méhüregbe helyezzük. A videokamera az üreg képét monitorra vetíti, így a méhüregről éles, nagyított, részlet gazdag, színes képet látunk. Vagyis – szemben a vakon végzett kaparással – a méhtükrözésnél pontosan látjuk, hogy milyen elváltozások vannak a méhüregben, (pl. polp, miómagöb) és kitűnően láthatjuk a méhüreget borító nyálkahártya esetleges megbetegedéseit, (pl. jóindulatú megvastagodás/hyperplasia, kezdődő daganat), vagy fejlődési rendellenességét (pl. sövény/septum). Tehát a méhtükrözés során nem vakon, hanem célzottan, pontosan veszünk szövetmintát a kóros területből.

 

(Az ábrán egy miómagöb hiszteroszkópos vizsgálata látható.)

 

 

Mit jó tudni a diagnosztikus hiszteroszkópiáról?

 

Milyen kivizsgálás szükséges a diagnosztikus hiszteroszkópia előtt?

Friss vércsoport meghatározás és az ellenanyag szint mérése elegendő az egyébként egészséges paciensnél.

 

Milyen érzéstelenítésben történik a diagnosztikus hiszteroszkópia?

Rövid hatású vénába beadott altatószert alkalmazunk.

 

Mennyi ideig kell a kórházban tartózkodni?

A diagnosztikus hiszteroszkópia "egy napos" műtét: reggel a pacienst felvesszük, a hiszteroszkópia elvégzése után a beteg még aznap hazamehet.

 

Mi tapasztalható a diagnosztikus hiszteroszkópia után?

Néhány napig rózsaszínű, színes folyás észlelhető.

 

Hogyan lehet tisztálkodni és mikor lehet folytatni a szexuális életet a diagnosztikus hiszteroszkópia után?

Az operáció után zuhanyozni bármikor lehet, ülőfürdőt két hétig nem lehet venni.
A szexuális élet két hét után folytatható.

 

Milyen szövődménye lehet a diagnosztikus hiszteroszkópiának?

Az esetek 0,5-1%-ban a méh átfúródása fordul elő.

 

PROF. DR. HERCZ PÉTER