Panaszok - Menstruációs zavar
A NORMÁLIS MENSTRUÁCIÓ
A méhüreget vékony nyálkahártya réteg burkolja: a méhnyálkahártya (endometrium). Ez a nyálkahártya réteg minden hónapban megvastagszik, felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására.
A menstruációs ciklus alatt a petesejt folyadékkal telődő kis tömlőben, a tüszőben (folliculus) fejlődik, amely ekkor tüsző hormont (ösztrogén) és kevés sárgatest hormont (progeszteron) termel.
1. ábra Folliculus (tüsző) a petefészek felszínén, benne folyadék van és az érő petesejt.
Amikor a petesejt megérett, a tüsző (folliculus) megreped és a petesejt a tüszőből kiáramló folyadékkal kikerül a tüszőből és a petefészekből (ovuláció), majd beúszik a petevezetőbe. Ezután a tüsző falai összeesnek, sejtjeiből sárgatest (corpus luteum) alakul ki, amely főleg sárgatest hormont (progeszteron) és kevés tüszőhormont (ösztrogén) képez. A sárgatest hormon előkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejt befogadására.
2. ábra A petesejt érése, kiszabadulása a petefészekből (ovuláció) és a sárgatest kialakulása, fejlődése, majd zsugorodása.
3. ábra Az emberi petesejt (egg) kiszabadulása a petefészekből (ovuláció).
4. ábra A kiszabadult petesejt bekerülése a petevezetőbe.
Ha nem jön létre a terhesség, akkor a sárgatest normális esetben felszívódik és eltűnik, így lecsökken a tüszőhormon és a sárgatest hormon termelése, ami a méhnyálkahártya elhalásához és a méhfalról való leválásához, a menstruációhoz vezet.
Ha nem jön létre a terhesség, akkor elhal, és a kezdődő vérzés leválasztja a méhüreg faláról, majd a menstruációs vérzéssel kiürül a méhüregből a hüvelyen át.
A normális menstruáció gyakorisága: 24-35 nap, tartama: 2-7 nap, a vérzés mennyisége normálisan 30-40 ml/ciklus, maximum 80 ml/ciklus. (Ez kb. megfelel 5 leveses kanál folyadéknak.) A vérzés mennyisége nehezen megítélhető, mérhető. Több napig tartó alvadékos, erős vérzés már kóros lehet, ez vérszegénységhez vezethet.
KÓROS MENSTRUÁCIÓ
- ciklust tartó, erős, elhúzódó vérzés, 7 napon túl, 80 ml/ciklus vérveszteség felett (több, mint 5 leveseskanálnyi folyadék vesztése),
- ciklust nem tartó (nem rendszeres), enyhe vagy erős, elhúzódó vérzés.
- menopauza után jelentkező vérzés.
MENSTRUÁCIÓS ZAVAR
Mi okozhatja a menstruációs zavart?
|
Méhüregi megbetegedés |
Hasüregi megbetegedés |
Mi a teendő menstruációs zavar esetén?
Erős, alvadékos, elhúzódó, rendszertelen, görcsös vérzés esetén pontosan tisztázni kell, hogy mi okozza a menstruációs zavart, ki kell zárni, hogy rosszindulatú elváltozás áll-e a hátterében.
Hogyan lehet a menstruációs zavar okát vizsgálni?
- Az általánosan bevett gyakorlat: egészségügyi küret, „kaparás”
Leggyakrabban egészségügyi küretet végeznek: a hüvelyen és a nyakcsatornán keresztül az ún. küretkanalat a méhüregbe vezetik és vakon lekaparják a méhüreget borító nyálkahártyát és a kaparékot szövettani vizsgálatra küldik.
A vakon történő méhkaparásnál nem látjuk a méhüreget és az üreget borító nyálkahártyát, ezért előfordulhat, hogy nem kerül a kaparékba a méhnyálkahártya kóros részlete, vagy nem ismerjük fel a méhnyálkahártya kezdődő elváltozásait (pl. méhnyálkahártya megvastagodás/ hyperplasia) vagy azt nem távolítjuk el (pl. a polipot).
- A korszerű pontos diagnosztikus módszer: a diagnosztikus méhtükrözés (a diagnosztikus hiszteroszkópia)
A hiszteroszkóp ceruza vastagságú, kb. 30 cm hosszú műszer, amely lencserendszert tartalmaz. A hiszteroszkóphoz videokamerát és fényforrást csatlakoztatunk. A hiszteroszkópot a hüvelyen és a nyakcsatornán át a méhüregbe helyezzük. A videokamera az üreg képét monitorra vetíti, így a méhüregről éles, nagyított, részlet gazdag, színes képet látunk. Vagyis – szemben a vakon végzett kaparással – a méhtükrözésnél pontosan látjuk, hogy milyen elváltozások vannak a méhüregben, (pl. polp, miómagöb) és kitűnően láthatjuk a méhüreget borító nyálkahártya esetleges megbetegedéseit, (pl. jóindulatú megvastagodás/hyperplasia, kezdődő daganat), vagy fejlődési rendellenességét (pl. sövény/septum). Tehát a méhtükrözés során nem vakon, hanem célzottan, pontosan veszünk szövetmintát a kóros területből.
(Az ábrán egy miómagöb hiszteroszkópos vizsgálata látható.)
Mit jó tudni a diagnosztikus hiszteroszkópiáról?
Milyen kivizsgálás szükséges a diagnosztikus hiszteroszkópia előtt?
Friss vércsoport meghatározás és az ellenanyag szint mérése elegendő az egyébként egészséges paciensnél.
Milyen érzéstelenítésben történik a diagnosztikus hiszteroszkópia?
Rövid hatású vénába beadott altatószert alkalmazunk.
Mennyi ideig kell a kórházban tartózkodni?
A diagnosztikus hiszteroszkópia "egy napos" műtét: reggel a pacienst felvesszük, a hiszteroszkópia elvégzése után a beteg még aznap hazamehet.
Mi tapasztalható a diagnosztikus hiszteroszkópia után?
Néhány napig rózsaszínű, színes folyás észlelhető.
Hogyan lehet tisztálkodni és mikor lehet folytatni a szexuális életet a diagnosztikus hiszteroszkópia után?
Az operáció után zuhanyozni bármikor lehet, ülőfürdőt két hétig nem lehet venni.
A szexuális élet két hét után folytatható.
Milyen szövődménye lehet a diagnosztikus hiszteroszkópiának?
Az esetek 0,5-1%-ban a méh átfúródása fordul elő.